Ajánlást nem teljesítő vállalkozások

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

2800 Tatabánya, Fő tér 36. Pf.: 161. Tel: 00-36-34/513-010 Fax: 00-36-34/316-259

 

Ügyszám: KEM BT31/2020.

 

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom   Megyei Békéltető Testülete 

 

............................ fogyasztónak (............................................)

az Ablakport- Nyílászáró Kft vállalkozással (2800Tatabánya, Baross u.6.)

 

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

 

                                                         a j á n l á s t

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 30 napon a mérethibásan gyártott ajtót cserélje ki, vagy amennyiben arra nincs mód, gondoskodjon a vételár visszatérítéséről a fogyasztóval egyeztetett   módon.

 

A Békéltető Testület az eljárásával egyidejűleg értesíti a vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, mivel a vállalkozás megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét.

 

Ha a vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

 

....................... (továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte az Ablakport-Nyílászáró Kft (továbbiakban: Vállalkozás)-vel szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében ismertette, hogy a Vállalkozás 2018.02.28-án kiszállította és beszerelte az általa megrendelt beltéri ajtókat, de az egyik ajtó(fürdőszobai) mérethibásan érkezett. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a vállalkozás a hibát elismerte és pótlását ígérte. Ezután kb. egy hónappal beszélt a vállalkozással, akik azt mondták, hogy az új ajtó gyártása folyamatban van. Ezt követően a Fogyasztó nem tudott sem telefonon, sem e-mailen kapcsolatba lépni a vállalkozással, a Vállalkozás a telephelyről elköltözött, a postai leveleket nem vették át. Egy ideig nem aggódott a Fogyasztó, mert a cég honlapján(neve: ablakport.hu) „betegség miatt a szolgáltatás szünetel” kiírás szerepelt, először 2019.március 15-ig, majd 2019. november 15-ig. A honlap időközben megszűnt. A Fogyasztó kérte, hogy a vállalkozás a mérethibásan leszállított ajtót újra gyártassa le és szerelje be.

 

A Békéltető Testület elnöke a fogyasztói jogvita rendezésére 2020.február 26-ára meghallgatást tűzött ki, amelyen a fogyasztó megjelent, a vállalkozás azonban nem, mivel a számára küldött Békéltető Testületi küldemény a „küldemény nyomkövetése” szerint a sikertelen kézbesítés, és az értesítést követően a küldemény a postán maradt, azzal, hogy ott átvehető.

 

A Békéltető Testület elnöke 2020.március 19. napjára újabb meghallgatást tűzött ki, amely a járvány miatt kialakult veszélyhelyzetre tekintettel elmaradt.

 

Mivel a Fogyasztó kérelmét és a meghallgatásra szóló értesítést a Vállalkozás nem vette át a cégjegyzékben szereplő címén, ezért az ügyben keletkezett iratokat az ügyvezető címére küldte meg a Békéltető Testület elnöke azzal, hogyaz eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki (továbbiakban: eljáró tanács).

Ezzel egyidejűleg az Fgytv. 29. § (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását, így a meghallgatás mellőzését kezdeményezte.

Az értesítésben közölte a Felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 29. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el, valamint tizenöt napon belül kérhetik az írásbeli eljárás mellőzését. A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A Vállalkozása Békéltető Testület megkeresését a „küldemény nyomkövetése” eredménye szerint nem kereste, ezért a kézbesítési vélelem beállt, a hivatalos iratok átvettnek minősülnek. A Vállalkozás válasziratot nem küldött a Testületnek.

A Vállalkozás ezáltal megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Testület az eljárásával egyidejűleg a Vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a mulasztás szankcionálása céljából megkeresi.

A Békéltető Testület az alábbiakat állapította meg:

Fogyasztó 2017.11.21-én több beltéri ajtót rendelt meg tokkal és kilinccsel összesen 359.569 Ft értékben a Vállalkozástól. A termék megrendelő szerinti ajánlat száma: 3166, a számla mellékleté pedig 1380.A Vállalkozás a megrendeléshez csatolta a cég által készített un. Általános Eladási és Szállítási Feltételeket. Ennek13.pontja szerint a szállítók és gyártók a termékekre a megrendelés időpontjában, hatályban lévő jogszabályok alapján, ill. az érvényben lévő termékkatalógusban és a jótállási és karbantartási útmutatóban megadott szavatossági, ill. jótállási időtartamokat biztosítják. A 14.pont szerint a termékre vonatkozó jótállási idő kezdete az a nap, amikor a megrendelő vagy képviselője a termékre átadás- átvételi jegyzőkönyvét, illetve a szállítólevelet vagy a számlát aláírja. A 17.pont előírja, hogy a jelen feltételekben és az Általános Eladási és Szállítási Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

 

A Fogyasztó a 01333/2017.számú, 2017.11.20-án kelt előlegszámla szerint előre utalással 185.000 Ft-ot fizetett, majd 2018.02.21-én 174.569 Ft-ot a 01380/2018.számú számla alapján. A 2018.02.28-án kelt átadás- átvételi jegyzőkönyv szerint „a fürdő ajtólap gyártási mérethibás, újra gyártjuk. Később cseréljük” bejegyzésre került sor. A jegyzőkönyvet a cég nevében Tömböly Csaba (a cégvezető) írta alá. A Fogyasztó ezt követően kb. 1 hónappal később telefonon beszélt a Vállalkozással, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy az új ajtó gyártása folyamatban van. Ezután azonban már nem tudta felvenni a kapcsolatot a Vállalkozással sem telefonon, sem e-mailen, a cég a telephelyéről elköltözött, a Fogyasztó postai levelét nem vették át. Egy ideig nem aggódott a Fogyasztó, mert a cég honlapján (neve: ablakport.hu) „betegség miatt a szolgáltatás szünetel” kiírás szerepelt, először 2019.március 15-ig, majd 2019. november 15-ig. A honlap időközben megszűnt.

 

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel megállapította a fogyasztói kérelem megalapozottságát, mivel a Ptk. 6:157. § szerinti hibás teljesítés a szolgáltatás időpontjában már fennállt, azt maga a Vállalkozás is elismerte az általa készített jegyzőkönyv szerint, ezért a Fogyasztó joggal követelheti a termék cseréjét, illetve alapos a Ptk. 6:159. § - a szerinti kellékszavatossági igényének érvényesítése. 

 

A Békéltető Testület az érdemi döntése során az alábbi jogszabályokat alkalmazta:

 

A Ptk. 6: 157.§ (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

A 6: 158.§ értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A 6: 159.§ (1)-(2) bekezdése értelmében olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A 6: 168.§ (1) bekezdése szerint vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőség követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A (2) bekezdés szerint gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.

A 6: 171.§ (1) bekezdés előírja, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A 6: 173.§ (2) bekezdése szerint a jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

 

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

 

Tatabánya, 2020.07. 

 

                                                                                                                  Steinné Dr. Fényesi Anna sk.

 Békéltető Testület eljárásra kijelölt tagja

 

 

 

Az ajánlást kapják az Fgytv. 33. § (5) bekezdés alapján:

1. fogyasztó(k)
2. vállalkozás(ok)
3. irattár

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

2800 Tatabánya, Fő tér 36. Pf.: 161. Tel: 00-36-34/513-010 Fax: 00-36-34/316-259

 

Ügyszám: KEM BT 82/2020.

 

 

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom   Megyei Békéltető Testülete 

 

 

.......................... fogyasztónak (...................................)

a Vöröskő Kft vállalkozással (8200 Veszprém,Pápai út 36.)

 

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

 

                                                         a j á n l á s t

teszi:

 

A Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül térítse meg a Nokia 7 Plus DS 219596 Bkmobiltelefon vételárát a 2018.10.09.-én kelt S18213-006131. azonosító számla alapján a Fogyasztóval egyeztetettmódon.

 

Ha a vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

 

INDOKOLÁS

 

...................... (továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kértea Vöröskő Kft. (továbbiakban: Vállalkozás)-val szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében ismertette, hogy a Vállalkozástól 2018.10.09-én vásárolt Nokia 7 Plus készülék 5 alkalommal volt a szervizben. 2 alkalommal nem ismerte fel a készülék a SIM kártyát, a 3. alkalommal a közvetlen szervizelés után, nem lehetett beüzemelni a készüléket, a 4. alkalomnál ismételten nem ismerte fel a SIM kártyát, az 5. alkalommal pedig a telefon a töltés közben füstölt. A Fogyasztó közölte, hogy a készülék 2. szervizelése után először, majd ezt követően többször kérte a telefon cseréjét, amit a Vállalkozás nem teljesített. Az utolsó alkalomnál azt közölte vele a Vállalkozás, hogy a telefon nem rendeltetésszerűen volt használva. Ezzel a megállapítással nem ért egyet, mert a külső sérülések a belső hőtől keletkeztek a készüléken. A fogyasztó közölte azt is, hogy a folyamatos szervizelés miatt új készüléket kellett vásárolnia, így a telefon árának visszatérítését kéri.

 

Fogyasztó kérelméhez csatolta a vásárolt termék számláját, a készülékbiztosítást, a vásárló minőségi kifogásáról készült 5 jegyzőkönyvet, a javítási jegyzőkönyveket, fényképfelvételeket a készülékről, és Euronics termékkísérő lapot.

 

A Békéltető Testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25.§(1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására először egyedül eljáró tagot jelölt ki, amellyel a Fogyasztó nem értett egyet, majd a további eljárásra azFgytv.  25. § (3) bekezdése alapján három tagú tanácsot. (továbbiakban: eljáró tanács).

 

A Békéltető Testület elnöke a fogyasztói jogvita rendezésére 2020.június15-ére meghallgatást tűzött ki.

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A kitűzött meghallgatáson a Fogyasztó és a Vállalkozás meghatalmazottja megjelent.A felek között egyezségkötésre nem került sor.

 

A Vállalkozás2020.06.05-én kelt válaszirata szerinti álláspontja az ügyre vonatkozóan az, hogy a készülék hibája nem gyártási eredetű, vagyis a szerviz szakvéleménye szerint a hiba nem tartozik a jótállás körébe. Utalt az utolsó, 2020.02.13-án készült jegyzőkönyvi megállapításra, mely szerint” a használati útmutatóban foglaltak be nem tartása miatt a jótállás alatt nem javítható. A készüléket az értékesítést követően mechanikai sérülés érte, a mechanikai sérülés miatt a hiba nem javítható.” Ismertette azt is, hogy a korábbi jegyzőkönyvek szerint a készülék fel nem töltése eredményezte a hibát. A válasziratban megjelölte a Ptk. 6:159.§(1) bekezdését, a 6: 157.§(1) bekezdését, álláspontja szerint a készülék a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben foglaltaknak, utalt arra is, hogy a Vállalkozás szervizhátterét a beszállítók biztosítják. Közölte, hogy a Békéltető Testület döntését kötelezésként nem fogadja el.

A Békéltető Testület az alábbiakat állapította meg:

Fogyasztó 2018.10.09.-én vásárolta a Nokia 7 Plus DS 219596 BK készüléket az S18213-006131. számú számla szerint. A termékkel kapcsolatos kifogás benyújtására 2018.11.27-én már sor került azzal, hogy a „készülékkel nem lehet hívni, és nem is tudják hívni”. A készüléket a 351756. számú jegyzőkönyv szerint a szervízbe továbbították. Az iQor javítási jegyzőkönyv szerint a szerviz megjegyzése az volt, hogy a bekapcsolás előtt legalább fél órást töltse a készüléket.

A készülék a 365482.számú jegyzőkönyv szerint 2019.02.05-én újból szervízbe került, mivel a SIM kártyát nem ismerte fel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint:” volt már szervízben ugyanezzel a hibával! A vásárló cserét szeretne!”.A szerviz ugyanazt a megjegyzést tette, mint az első problémánál.

2019.02.26-án újabb kifogás merült fel a készülékkel kapcsolatban, a 368971.számú jegyzőkönyv szerint:” miután visszajött a szervízből, nem tudtam használni, folyamatosan lefagy, nem reagál semmire, önálló életet él a kijelző. Mivel harmadszor megy a szervízbe, ezért szeretném a készülék cseréjét.” A szervíz megjegyzése megegyezett az előzőekkel.

A 405759. számú jegyzőkönyv szerint a készülék 2019.10.28-án újból meghibásodott, nem ismerte fel a SIM kártyát. A Fogyasztó ismételten kérte a készülék cseréjét vagy a vételárat. A szervízaz Ivy javítási jegyzőkönyv szerint az előzőek szerinti megállapítást tette a bejelentett hibára, valamint közölte, hogy a telefont alkatrészcserével javította.

2020.02.04-én a Fogyasztó azzal vitte vissza a készüléket, hogy a telefon füstölt, mind a képernyő, mind pedig a hátlap jobb sarkánál felpúposodott, kikapcsolt és nem lehetett visszakapcsolni, a termék nagyon kellemetlen szagú volt, a Fogyasztó tarott attól, hogy a termék nem biztonságos. Az Ivy javítási jegyzőkönyv szerint a használati útmutatóban foglaltak be nem tartása miatt a hiba jótállás alatt nem javítható. A készüléket az értékesítést követően mechanikai sérülés érte, a mechanikai sérülés miatt a hiba nem javítható. A 2020.02.14-én kelt BCN396399067. számúvizsgálati jegyzőkönyv is ezt tartalmazza.

 

A Testület álláspontja az, hogy az a készülék, amely a vásárlását követő rövid időn belül már használhatatlan, az első hiba jelzését követően folyamatosan problémát okoz gátolva a használhatóságát, s a hibákat a csere-alkatrésszel sem sikerül kiküszöbölni, sőt életveszélyessé is vált, olyan hibás terméknek minősül, amelyet a Vállalkozásnak mindenképp ki kellett volna cserélnie.A rendszeresen működésképtelen,vásárlás kezdetétől fogva rendeltetésszerű használatra alkalmatlan készülék cseréjére vonatkozó vásárlói igény nem teljesítése miatti vételárvisszatérítés iránti Fogyasztói kérelem megalapozott.

 

A Békéltető Testület az érdemi döntése során az alábbi jogszabályokat alkalmazta:

 

A Ptk. 6: 157.§ (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

A 6: 158.§ értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A 6: 162.§ (1)-(2) bekezdése szerint a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A 6: 159.§ (1)-(2) bekezdése értelmében, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A 6: 168.§ (1) bekezdése szerint vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőség követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A (2) bekezdés szerint gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.

A 6: 171.§ (1) bekezdés előírja, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A 6: 173.§ (2) bekezdése szerint a jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki (melléklet:15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék).

 A (2) bekezdés szerint a jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.

A 2. § (1) bekezdés szerint a jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A (2) értelmében a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

 

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló l19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet5. § szerint a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

 

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

 

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

 

Tatabánya, 2020.07. 28.

 

Steinné Dr. Fényesi Anna sk.                  Baki Bianka sk.                                      Rekettyey István sk.

 Eljáró Tanács elnöke                         Eljáró Tanács tagja                                     Eljáró Tanács tagja

 

Az ajánlást kapják az Fgytv. 33. § (5) bekezdés alapján:

1. fogyasztó(k)
2. vállalkozás(ok)
3. irattár