A Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testület ügyfélfogadási rendje

Testület elnökének személyes ügyfélfogadási rendje: 

hétfő      13.30 - 15 óráig,

csütörtök 13.30-15 óráig

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a járványhelyzetre tekintettel

 

Szájmaszk használata kötelező!

 

  Telefonos tanácsadást, tájékoztatást: 

hétfő - csütörtök 9 -16 óra, pénteken 9 - 12 óra között és az alábbi telefonszámokon lehet kérni:

A fogyasztói jogvita rendezésre irányuló kérelmet (honlapunkról letölthető a nyomtatvány) és mellékleteit, írásbeli megkereséseit kérjük, hogy elsődlegesen elektronikusan  illetve postacímünkre szíveskedjen eljuttatni. 

 

Iratok személyes leadása (maszk használata kötelező): hétfő - csütörtök, 8 - 16 óra között
 
Cím: Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett
 Békéltető Testület

2800 Tatabánya, Fő tér 36.

Hivatali kapu: KEMBT

 
 
 
 
 
 
 

Újjáalakult megyénk békéltető testülete

2020. február 20.

Átvették megbízóleveleiket az egyéni fogyasztói jogvitákat rendező megyei békéltető testület tagjai szerdán a Megyeházán, valamint díszoklevéllel és emlékéremmel ismerték el a leköszönő tagok munkáját. Az ünnepségen az új testület tagjait Keszthelyi Nikoletta, a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár és Dr. Szerencsés László, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is köszöntötte.

Keszthelyi Nikoletta kiemelte, az idei év változásokat hozott a békéltető testületek életében, az összes testület egységes szabályok szerint dolgozik, ez megkönnyíti olyan eljárások lefolytatását, melyekben az érintett vállalkozások országos hatókörrel működnek. Az államtitkárság felhívta a testületek figyelmét az ügyfélbarát szemlélet kialakítására, a könnyű elérhetőség megteremtésére, valamint arra, hogy tegyenek meg mindent tevékenységük széleskörű megismertetésére.

 

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke házigazdaként köszöntötte az esemény résztvevőit, majd felidézte, hogy 2019-ben közel kétszáz vitás ügyet oldott meg a békéltető testület a felek kölcsönök megelégedésére.

 


 

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott elmondta, a szervezet ingyenesen segít a hozzá forduló fogyasztóknak, hogy a költséges és hosszadalmas bírósági eljárások helyett mindkét érintett bevonásával megtalálják a vitás ügyek rendezésének módját. Az újjáalakult testületben több kormányhivatali szakember is helyet kapott, erősítve a fogyasztóvédelem és a békéltető testület szakmai együttműködését.

 

Dr. Szerencsés László szólt arról, hogy megváltozott a békéltető testületek jogállása, a szervezeteket a megyei kereskedelmi és ipari kamarák működtetik, ugyanakkor szakmai függetlenséget élveznek. Megyénkben ez szinte csak adminisztratív jellegű változást jelent, ugyanis a kamara eddig is mindenben támogatta a testületet, példaértékű volt a két szervezet együttműködése.

 


 

Az elnök emlékeztetett arra, hogy amikor 2019 közepén a testületet kilenc és fél éve vezető és köztiszteletben álló Dr. Rozsnyói György visszavonult, majd Dr. Bures Gabriella került az elnöki székbe, ez biztosította a szakmai munka folyamatosságát, hiszen ő 18 évig volt megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője és következő években is vezetheti a békéltető testületet.

 


 

Dr. Bures Gabriella elmondta, a testület 19 tagja közül 12 ember korábban is a szervezet tagja volt, 7 személy pedig új pályázóként került be a testületbe. A régi tagok biztosítják a stabilitást, másrészt az új tagok többsége fogyasztóvédelmi hatósági gyakorlattal rendelkezik. Ez a hatóság és a békéltető testület együttműködését jelentősen erősítő, a fogyasztóvédelmi szemléletet, hatékony jogvédelmet előmozdító tényezőt jelent.

 

Megyénkben a békéltető testület 2019-ben több mint 200 ügyben járt el, évről évre több fogyasztó próbálja meg vitás ügyét ezen a fórumon rendezni. Legtöbben hibás termékek miatti problémájukra keresnek gyógyírt. Kiemelkednek a cipőkkel, műszaki termékekkel, használt autók adásvételével kapcsolatos jogviták; szolgáltatásokat illetően az építési kivitelezések vezetnek, de előfordulnak közműszolgáltatásokkal kapcsolatos problémák is, és egyre több az internetes vásárlással kapcsolatos panasz.

 


A Békéltető Testületről általában

 

A Békéltető Testületek hazánkban 1999. elején alakultak, melynek alapvető célja az volt, hogy egy olyan gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. A békéltető testületek alapvető intézményi és eljárási szabályairól a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Békéltető Testület a gazdasági kamarák mellett működik, de eljárásában független testület, tagjait egyenlő arányban a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálják, döntéseiben nem befolyásolható egyéb szervezetek által. Ezzel a követelménnyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el.

 

A Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások

  • minőségével, biztonságosságával,
  • és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
  • valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével

kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben akár adás-vételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak a vevő, illetve a megrendelő a Békéltető Testülethez fordulhat. Fontos tehát, hogy a békéltetést csak a fogyasztó, mint magánszemély kezdeményezheti.

A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg.

Természetesen az már nem akadálya a Békéltető Testület eljárásának, ha más hatóság már lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az ügyének a Békéltető Testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el.

A Békéltető Testület eljárása

Az eljárás megindítása

A Békéltető Testület a panaszbeadványokat a csatolt iratok alapján, valamint személyes meghallgatás, illetve kivételesen szakértői bizonyítás alapján dönti el.
A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Testülethez.

Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:

a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, 
a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb?). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.

A fenti feltételek megléte esetén a kérelmet az a Békéltető Testület jogosult kivizsgálni, amelyik illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

 Az eljárás lefolytatáshoz kapcsolódó tudnivalók

Ha a kérelem tartalmazza az eljárás megindításához szükséges adatokat, akkor a testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén a Békéltető Testület elnöke a meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának egyidejű kézbesítése mellett kellő időben előzetesen értesíti.

A kitűzött meghallgatás során a konkrét beadványokat főszabály szerint a Békéltető Testület tagjaiból választott 3 tagú tanács bírálja el. A tanács egy-egy tagját a panaszos illetve a vállalkozó jelöli ki. Erre a kijelölési kötelezettségre a meghallgatási időpontot kitűző levélben hívja fel a Békéltető Testület elnöke a felek figyelmét. Az eljáró tanács harmadik tagját a felek által kijelölt két tag választja ki. Lehetőség van természetesen a törvény adta keretek között egyedül eljáró tag kijelölésére is, ha az ügy megítélése lehetővé teszi.

A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a Békéltető Testület tagok listája.

Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki.

A panasszal érintett vállalkozónak lehetősége van a testületi tag kijelölését tartalmazó levelében az üggyel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére. A vállalkozó ekkor nyilatkozik arról is, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.

Az eljárás során ? melyben kiemelkedő jelentősége van a meghallgatásnak ? az eljáró tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja.

Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb.

A békéltető testület határozatai

Ha a bepanaszolt gazdálkodó szervezete az eljárás során arról nyilatkozik, hogy a tanács döntését kötelezésképpen fogadja el, a törvény szóhasználatával élve aláveti magát, akkor a tanács minden esetben kötelező határozatot hoz, melynek érvényét tekintve azonos egy bírósági határozatéval és nem teljesítés esetén végrehajtási záradékkal lehet ellátni.

Ha az eljárás célja maradéktalanul teljesül, és egyezség születik a felek között akkor az egyezség formájában egy kötelező érvényű határozatba foglalják, melyhez fűződő joghatások megegyeznek az alávetés során említettekkel.

A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek a végrehajtását - abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak - a bíróságtól kérheti a fogyasztó.

Ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy az eljárásban nem vesz részt, úgy az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánló határozatot hozhat.

Ajánlás jellegű határozat esetében a gazdálkodó szervezet nem köteles eleget tenni a határozatban foglaltaknak. Ilyen esetekben a fogyasztónak írásban értesíteni kell a testületet, ha a határozatban foglaltakat a gazdálkodó szervezet nem hajtja végre. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a testület továbbítja az értesítést a testületet működtető kamarának, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Ezek a szervek - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosultak, illetve, ha az ajánlásban foglaltak a békéltető testület határozata szerint a fogyasztók széles körét érintik, - a panasszal érintett vállalkozás nevének feltüntetésével - és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

Ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a panaszos igénye megalapozatlan a tanács megszünteti az eljárást.

Jogorvoslat, fellebbezés

A törvény rendelkezései értelmében az illetékes megyei/fővárosi bíróság előtt csak abban az esetben van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett, a megtámadás csak a határozat megsemmisítésére irányulhat.

Fontos kiemelni, hogy a tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a Békéltető Testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.

Mint látható hatékony eszközök állnak a Békéltető Testület rendelkezésére, annak érdekében, hogy a mindennapi életben felmerülő jogos vagy jogosnak vélt sérelmeket, a fogyasztó és a vállalkozó közötti vitás ügyeket gyorsan és hatékonyan megoldja.


Hírek

2015.09.14 10:17

Békéltető Testületi esetek …A vállalkozó nem fogyasztó

Nem minősül fogyasztónak az a vásárló vagy szolgáltatás igénybe vevője, aki vállalkozása számára, azaz annak fő tevékenységével kapcsolatosan vásárol. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis csak a magánszemélyeket védi, így az egyéni vállalkozók legfeljebb - akár évekig is eltartó - polgári peres úton...

—————

2015.09.10 15:23

A fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb módosításai – kötelező vállalkozói részvétel a békéltető testületi eljárásban, hatékonyabb vitarendezés

2015. július 13-án kihirdetésre került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása, amelynek köszönhetően hatékonyabb békéltető testületi vitarendezés áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére. A cégeket egyúttal együttműködési kötelezettség terheli az eljárásban, amelynek...

—————

2015.09.10 15:22

A megyei Békéltető Testületnél járt a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság titkárságvezetője

A Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek látogatását célzó országjárásának negyedik állomása Tatabánya volt. Peller Péter fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság titkárságvezetője,...

—————